Bazározás

A Várkert Bazár körüli puparlénak természetesen semmi köze nincs a romos, düledező épületegyüttes felújításához és hasznosításához. Sokkal inkább úgy tűnik, az csak ürügy ahhoz, hogy ellenfelei kicsinálják az I. kerületet két ciklus óta irányító polgármestert. Addig is, amíg kitűnő választott képviselőink igyekeznek minél jobban tökön szúrni egymást, szép lassan a Dunába mállik a világ legveszélyeztetettebb magyar műemléke.

A kultusztárca és a kerület közös kht-ja – amely az ingatlan vagyonkezelésére jött létre – kiválasztott egy kanadai céget, és 2002 novemberében meg is kötötték az előszerződést. Ez alapján a társaság összesen 90 évig ingyen használhatja a Várkert Bazárt, feltéve, hogy 15 esztendőnként a pincétől a padlásig felújítja. A cég pedig az ingyenbérletért cserébe a föld alatt háromszintes parkolót, a felette lévő két szinten pedig 200 férőhelyes konferenciatermet, wellness-központot és irodákat építhet.

Az I. kerületi városatyák éppen emiatt az előszerződés miatt indítottak fegyelmit a polgármester ellen, mert ő állítólag eltitkolta, hogy a nevükben aláírta a papírt, ráadásul a szignáláshoz a képviselők ámenje is kellett volna, ők viszont semmi ilyesmihez nem adták hozzájárulásukat.

A Fidesznek kevés sikeres embere van Budapesten, Nagy Gábor Tamás közéjük tartozik; 1998-ban és 2002-ben is elnyerte a polgármesteri tisztséget, 2006 tavaszán pedig a közlekedési minisztert lenyomva a vári egyéni képviselői mandátumot is megcsípte. Ezért is tűnt furcsának, amikor a párt egyik előzetes döntéshozó fóruma leszavazta, hogy ősszel harmadszor is induljon polgármesterjelöltként. Sokadik nekifutásra mégis úgy döntött a párt: Nagy Gábor Tamás induljon újra. De addigra világossá vált, Budavár megőrzőjét a saját pártjában is egyre kevesebben szeretik.

Hát még más pártokban. Júliusban Katona Kálmán MDF-es főpolgármester-jelölt és Vaskor László (ő az I. kerület alpolgármestere, egyben Nagy Gábor Tamás kihívója ősszel a kerületben) sajtótájékoztatót tartottak a Várkert Bazár előtt, hogy ők azt szeretnék, maradjon köztulajdonban az épület, kulturális és vendéglátó funkcióval, ezt pedig isten bizony nem kampányolásból mondják, hanem mert azt hallották, hogy a külföldi befektető plázát építhet belőle, a kisember nyomorúságára.

Egy hónapra rá, a múlt héten éppen Vaskor javaslatára indítottak fegyelmit a polgármester ellen, a Várkert Bazár állítólagos elkótyavetyélése miatt. Nagy Gábor Tamástól elvették a hatásköreit, a mobilját és a szolgálati kocsiját is. A lefokozott polgármester bírósághoz fordult, a meccs néhány nap múlva folytatódik.

A budavári városatyák egyébként saját bevallásuk szerint azért csak most rágtak be, mert állítólag nem tudtak a szerződésről, a polgármester azt eltitkolta előlük. Pedig a kontraktust Nagy Gábor Tamásnak sem tetszett, ahogy jobban megnézte. Főleg annak tükrében, hogy az egy jogi szakvélemény szerint állítólag az jogsértő és megtámadható, hiszen a befektetőt nem nyilvános pályázaton választották ki,. Hivatalosan pedig mind a kulturális minisztérium, mint az I. kerületi polgármester, és még a befektető is állította: nyilvános pályázat márpedig volt. (Itt jegyzem meg, az egész műbalhé pillanatok alatt kibogozható volna, ha a magyar sajtó képes volna ezt az apróságot kideríteni. De egyelőre nem képes.) Sosem tudjuk meg, mi volt a titokzatos jelentésben, mert azt a polgármester rögvest szolgálati titokká nyilvánította. Biztos, ami biztos, Nagy Gábor Tamás egy közalapítványon keresztül azért pert indított a szerződés megsemmisítéséért.

A műbalhé jellegre az utal, hogy a kormánypártok sunyítanak az ügyben, pedig az egész kótyavetyét engedélyező kht-ben az I. kerületnek van kisebb szava, annak 85 százaléka a kulturális minisztériumé. Biztos van véleményük, de a miniszternek most jobb dolga is van.

Addig mindenesetre egy érdekes adat: a Várkert Bazár az egyetlen olyan magyar épület, amely felkerült a világ legveszélyeztetettebb műemlékeinek százas toplistájára. Éppen tíz évvel ezelőtt.