Fekete lyuk
A Moszkva tér igazi fekete lyuk; az elmúlt negyven évben elnyelte az összes fejlesztési lehetőséget, pedig egyedülállóak az adottságai – ecsetelte a II. kerületi képviselőtestületi ülésen az a szakember, aki a térre vonatkozó legújabb szabályozási tervet többedmagával készítette. Budán csak két, hozzá mérhető jelentőségű kereszteződés van: a BAH-csomópont (amit az ott találkozó utak kezdőbetűit összeolvasva neveztek el, és nem a zeneszerzőről, mint azt néhányan gondolják), és a Móricz Zsigmond körtér. A Moszkva tér azért kiemelkedő fontosságú, mert az agglomeráció kapuja, egyben a pesti Nagykörút budai lezárása. Ehhez képest ma gyakorlatilag városi autópályák által közrefogott emberpiac, szégyenfolt és fertő, ahol - a bulvárlapok sokkoló beszámolója szerint - kiskorúak a hajléktalanokkal együtt pornót néznek a köztéri intenet-terminálon.
Az első tervek a tér átépítésére akkor kerültek papírra, amikor a képviselő-testületi ülést vezető polgármester megszületett. Álmodtak már a Moszkvára bevásárlóközpontot, föld alá bújtatott villamosvonalakat, hatalmas parkot. Volt, aki körfogalomban vezette volna a forgalmat, mások a metrót vitték volna tovább Budagyöngyére.
A rendszerváltás óta mindenesetre kétszer foglalkoztak komolyabban a budapestiek a térrel: amikor felmerült, hogy vissza kellene keresztelni Széll Kálmánra, mert ez a Moszkva olyan komcsisan hangzik, legközelebb pedig akkor, amikor civilek aláírást kezdtek gyűjteni, nehogy a nagy átépítésben elvesszen a tér közepén álló óra, mert az városi szimbólummá vált, generációk randihelyévé.
A rendkívül ambiciózus kerületi polgármester, aki ősztől a fővárosi döntéshozatalra is nagy befolyással lesz, már szinte mantraszerűen ismételgeti, hogy a tér 2007-08-ban végre átépül, lesz rá pénz, támogatja az EU. A Moszkva tér szebb lesz, mint valaha: a Széna tér felé lejtő domboldalt építenek, fákkal, szökőkutakkal, mozgójárdával, a domb alá meg elrejtik a közlekedési csomópontot, a villamosokat és a buszokat.
Első lépésben persze ez annyit tesz, hogy újrakövezték a járdát, és hamarosan máshogy vezetik a villamossíneket, hogy újabb területet kaphassanak a járókelők. Ma ugyanis a 40 ezer négyzetméteres Moszkva térből mindössze kétezret használhatnak a gyalogosok. És rendezni kell olyan közigazgatási apróságokat, minthogy a Várfok utcai bérház homlokzata felújításához az I. kerülettől kell engedélyt kérni, az állvány felállításához viszont már a II-tól, mert a kerülethatár pont az épület és a járda között húzódik.
Egyelőre azonban ott tartunk, hogy a Mű-Hely Kft. által készített szabályozási tervet hagyja jóvá a kerület, amelyben ugyanannyi bal- és jobboldali politikus ül. Aztán össze kellene szedni mai áron 30 milliárd forintot, de legalább az önrészt az uniós támogatáshoz. A fővárosi uniós kívánságlistán mindenesetre ez a projekt az utolsók között szerepel.
Nem kell még úgy aggódni azért az óráért.
Az első tervek a tér átépítésére akkor kerültek papírra, amikor a képviselő-testületi ülést vezető polgármester megszületett. Álmodtak már a Moszkvára bevásárlóközpontot, föld alá bújtatott villamosvonalakat, hatalmas parkot. Volt, aki körfogalomban vezette volna a forgalmat, mások a metrót vitték volna tovább Budagyöngyére.
A rendszerváltás óta mindenesetre kétszer foglalkoztak komolyabban a budapestiek a térrel: amikor felmerült, hogy vissza kellene keresztelni Széll Kálmánra, mert ez a Moszkva olyan komcsisan hangzik, legközelebb pedig akkor, amikor civilek aláírást kezdtek gyűjteni, nehogy a nagy átépítésben elvesszen a tér közepén álló óra, mert az városi szimbólummá vált, generációk randihelyévé.
A rendkívül ambiciózus kerületi polgármester, aki ősztől a fővárosi döntéshozatalra is nagy befolyással lesz, már szinte mantraszerűen ismételgeti, hogy a tér 2007-08-ban végre átépül, lesz rá pénz, támogatja az EU. A Moszkva tér szebb lesz, mint valaha: a Széna tér felé lejtő domboldalt építenek, fákkal, szökőkutakkal, mozgójárdával, a domb alá meg elrejtik a közlekedési csomópontot, a villamosokat és a buszokat.
Első lépésben persze ez annyit tesz, hogy újrakövezték a járdát, és hamarosan máshogy vezetik a villamossíneket, hogy újabb területet kaphassanak a járókelők. Ma ugyanis a 40 ezer négyzetméteres Moszkva térből mindössze kétezret használhatnak a gyalogosok. És rendezni kell olyan közigazgatási apróságokat, minthogy a Várfok utcai bérház homlokzata felújításához az I. kerülettől kell engedélyt kérni, az állvány felállításához viszont már a II-tól, mert a kerülethatár pont az épület és a járda között húzódik.
Egyelőre azonban ott tartunk, hogy a Mű-Hely Kft. által készített szabályozási tervet hagyja jóvá a kerület, amelyben ugyanannyi bal- és jobboldali politikus ül. Aztán össze kellene szedni mai áron 30 milliárd forintot, de legalább az önrészt az uniós támogatáshoz. A fővárosi uniós kívánságlistán mindenesetre ez a projekt az utolsók között szerepel.
Nem kell még úgy aggódni azért az óráért.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home